Esernyők

“Az eső lágy ütemben kopogott a macskaköveken, ahogy a városban az emberek sietve haladtak az esti fények felé. Az utcát tükröző fénypászmák festették meg, a pocsolyákban elmosódva vibráltak a lámpák sárga és narancs árnyalatai.

Három alak haladt egymás mellett, válluk fölött színes esernyők emelkedtek – egy levendulalila, egy égkék és egy halványsárga. Lépéseik gyorsak voltak, de nem zavarta őket a víz, amely néha a cipőjükhöz csapódott. Egy pillanatra úgy tűnt, mintha a város és az idő lelassult volna körülöttük, csak az esernyők élénk színei maradtak mozdulatlanul a szürke esőben.

A sarkon túl talán már eláll az eső, talán egy meleg fényű kávézó várja őket, ahol lerázhatják a kabátjukról a nedvességet. De most még csak mennek előre a fények felé, három színfolt a ködös, esős városban.”