Titkos kert – Secret garden

A rozsdás vaskapu mögött valami ismeretlen és hívogató világ sejteti magát. Mintha egy másik idő rétegződne a falakra kúszó borostyán és a dús virágágyások fölé – egy elveszett kert emléke, amelyet csak a tavaszi fény tud újra életre kelteni.

A festmény középpontjában álló kapu nem zár, hanem hív. Nem elválaszt, hanem ígér – áttetszően ragyog mögötte a fény, áttörve a lila és arany lombkoronákon. Az előtér vadvirágai – nárciszok, ibolyák, krókuszok – csendesen virágzanak, mintha évszázadok óta várnának arra, hogy valaki újra rátaláljon erre a helyre.

Ez a kép egy emlék a gyermeki kíváncsiságról és a felnőtt nosztalgiáról. Egy kert, amit talán senki sem birtokol, de mindenki ismer. A „Titkos kert” a lehetőségek kapuja – csak meg kell merni benyitni.